A lét örök tragikomédiája – megérkezett a mozikba az Arany János-film
2024. október 06. 11:21
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó.
2024. október 06. 11:21
4 p
7
0
26
Mentés
Nyitókép: Gordon Eszter/Filmsquad
Azt jól tudjuk az iskolából, hogy Petőfi még diákkorában vándorszínésznek állt, de Arany János hasonló, 1836-os kalandjáról nemigen esik szó. Hogy ez az általa igencsak szégyellt féléves intermezzo nem ment feledésbe, nagyrészt a Bolond Istóknak köszönhető. Az ironikus hangvételű elbeszélő költemény második éneke körülbelül harminc évvel az érdekes kis életkitérő után született, a címszereplő alakjában egykori önmagát megrajzoló költő pedig a korábbiaknál jóval megengedőbben szemléli benne a lét – beleértve a sajátját is – tragikomédiáját.
Nem véletlenül lett ez a címe a róla készült filmnek, ahogyan nem véletlen, hogy éppen ezt az epizódot gondolták ily módon mozgóképen is feldolgozni,
amikor az átéltek hatására az örök emberi-írói alapdilemma – hogyan lehet „ember lenni mindég, minden körülményben” – csírái megjelennek Arany János lelkében.
Az eredetileg a televízióba szánt alkotást idén a kategória legjobbjának választottak a Magyar mozgókép fesztiválon, és nem is érdemtelenül: ha a körmünket nem rágjuk is le izgalmunkban, egész jól elszórakozunk ezen az érdekes kis road movie-n.
Amelyben a Hubay Emmánuel Színi Társulatát követhetjük nyomon Debrecentől Máramarosszigetig, illetve ifjú főhősünk hirtelen és annak rendje és módja szerint helyenként igen fájdalmas felnövését – nem csak lelki értelemben. Aranyt a színművészeti egyetemen frissen végzett Liber Ágoston játssza szerethető naivsággal és komolykodással,
de igazán a karakteres mellékszereplők viszik el a show-t.
Így az egyszerre nagylelkű és kegyetlen színigazgató Hubay, valamint a színésznőként és asszonyként is mellőzött, büszke felesége; Pál András és Jordán Adél nyilván már rutinból tudnák hozni ezeket a hozzájuk szerepkörileg különösen passzoló figurákat, ezt szerencsére egy pillanatig nem lehet tetten érni. Úgy általában is mindenki egész jól „komédiázik”, így ha a sztori és a kivitelezés olyan is, mintha csak vázlata volna egy később nagyjátékfilmnek, érdemes a Bolond Istóknak egyestényi esélyt adni a moziban.
Olaszországban a bemutatása évében, 2023-ban többen voltak rá kíváncsiak, mint az agyonmarketingelt Oppenheimerre vagy a Barbie-ra, sőt mára minden idők ötödik legnézettebb olasz filmje lett. Teljesen megérdemelten: a Miénk lesz a holnap úgy beszél a szegénységről, az örökölt traumákról és nem utolsósorban a nők kiszolgáltatottságáról, hogy a végén a reményt visszük haza belőle.
Ahogy általában, úgy a mozirajongóknak az idei évben sem kell otthon ülniük. Bár 2025 legjobban várt filmjei egyelőre meglehetősen szűk felhozatallal rendelkeznek, öt kedvencet azért könnyen találni.
Felpanaszolták, hogy a sikeres filmek csak 16 százalékát rendezték nők, pedig ez égadta világon senkit nem érdekel, hogy mi a film rendezőjének a neme.
A Kozma utcai izraelita temetőben megtartott szertartáson több százan vettek részt és búcsúztak egy-egy szál virággal a világhírű tornásznőtől, aki éppen január 9-én töltötte volna be 104. életévét.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 26 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2024. október 06. 19:56
A "brazilok" cigány film, amit a cigányok természetesen nem tudtak volna megcsinálni.
Szóval nem jó ajánlólevél, ha ilyen a rendező.